3+1 ok, amiért érdemes elolvasnod a Maahes Isten rejtélye című könyvet

 Bár nagyon régen hoztam új bejegyzést a blogra, amikor Buótyik Dorina megkeresett azzal a lehetőséggel, hogy elolvashatom az új könyvét, ami a Grecie Simpson történetei című sorozatának a harmadik része, azonnal tudtam, hogy egy kicsit visszatérek. Itt is szeretném neki megköszönni, hogy újabb remek élményben lehetett általa részem! Egyébként is, jó valami mást írni a szakdolgozatomon és az egyetemi beadandóimon kívül.

 

A kötet történetéről nem szeretnék túl sokat mondani, így röviden annyit érdemes tudni róla, hogy egy olyan ókori egyiptomi istennel, Maahes-sel ismerkedhetünk meg, akiről én személy szerint sosem hallottam. Természetesen itt is nyomozunk, egy kis lélekszámú település rejtélye van a középpontban. Sok kalandot élünk át már ismert és újonnan csatlakozó szereplőkkel, mire meglepő tények derülnek ki a hellyel kapcsolatban. Eleinte az ország étkezési szokásairól és ókori kultúrájáról megismert információk erőteljesebben uralják a figyelmet, mint a cselekmény, utána viszont felpörögnek az események, és engem személy szerint erősen magukkal vittek a továbbiakban. A kötet egy ifjúsági fantasy, az írásmód ennek megfelelő volt, de szerintem felnőttként is abszolút élvezhető. Ennyi összefoglalás után nem is húzom tovább a szót, hanem elmondom a 3+1 okot, amiért érdemes kézbe venni a kötet.

 

1. Sosem fogsz unatkozni

Bár, mint korábban említettem, a könyvön érezhető, hogy elsősorban a fiatalabb olvasókat célozta meg, elmondhatom, hogy egy percig sem unatkoztam. A cselekmény két szálon fut, és mindkét esetben találkozhatunk már ismerős karakterekkel. A történet előrehaladtával egyre több információt tudunk meg szereplőink segítségével, és mikor a két szál összeér, más felosztásban követhetünk továbbra is két nézőpontot. A regény egy pontján volt egy fordulat, amitől szabályszerűen leesett az állam. Ha valaki elolvassa a könyvet, akkor az érteni fogja, ha annyit mondok, hogy a betegséghez kapcsolódik, amire fény derült. Szerintem nagyon felrázta az olvasó érdeklődését ennek a megjelenése, illetve a létjogosultságának a tudományos magyarázata is. Ezutóbbi pont olyan mértékben jelent meg a kötetben, ami a fiatal olvasók számára még érthető és élvezhető lehet, úgyhogy határozottan hozzáadott az élményhez, hogy néhány dolgot ilyen módon ismerhettünk meg.

 

2. Azonosulni tudsz a karakterekkel

Ez abszolút egyéni preferencia kérdése, de én nem szeretem, mikor olyan főhősről olvasunk, aki nem használja ki a sorstól (vagyis a szerzőtől) kapott lehetőségeit, és nem veszi észre a számára kínált megoldásokat. Gracie szerencsémre egyáltalán nem ilyen karakter, hanem egy kifejezetten okos nő, aki emiatt akár példaként is szolgálhat a fiatal olvasóknak. Emellett viszont ő sem tökéletes, és képes beismerni, ha hibázik, vagy ha valami nem úgy sikerül, ahogy ő azt eltervezte. Szerintem nagyon emberi volt a karaktere, és azzal, hogy a személyes életébe is betekintést nyertünk főként a kötet elején és végén, közelebb kerülhetett az olvasókhoz. A többi szereplőkről azt tudom elmondani, hogy a legtöbb esetben alapvetően jó emberekről van szó, akik néha nem tökéletesen reagálják le az adott helyzetet, és ez így van jól. Rossz emberekről is olvashatunk, akik sajnos mindenki életének elkerülhetetlen részét jelentik. Fontosnak tartom viszont megjegyezni azt, hogy számomra a párbeszédeik és az indokolatlannak tűnő, közösen végzett cselekvéseik kissé furcsán csapódtak le. Ettől függetlenül természetesen nem vesztették el a szimpátiámat.

 

3. Észrevétlenül tanulhatsz

Úgy gondolom, hogy egy ilyen jellegű kötetet szabadidős tevékenységként vesznek kezükbe az emberek, viszont a kikapcsolódás mellett sok információval gazdagodhatnak. Számomra kifejezetten szimpatikus volt, hogy nem csak Kairót ismertük meg, illetve itt kifejezetten csekély szerepe volt a fővárosnak, inkább kisebb egyiptomi településekkel foglalkoztunk. Számomra nagyon nyári hangulatú volt az ország légköréből adódóan a történet, de így karácsony előtt is jó élmény volt odaképzelni magam az olvasott helyszínekre. Érdekes volt arról olvasni, hogy milyen ételeket fogyasztanak ott az emberek, valószínűleg nekem ezek az újdonságok segítették igazán a bevonódást. Nemcsak napjaink kulturális sajátosságaival találkozunk, hanem ókori tudnivalókkal is ellát minket a szerző. Ahogyan már említettem korábban, megismerjük Maahes isten legendáját és az őt övező kultuszt, ami nagyon erősen megalapozta a kötet hangulatát.

 

+1. Egy sorozat része

Szerintem úgy élvezhető igazán ez a könyv, ha a Gracie Simpson történetei sorozat első két részét is elolvasod, amikről korábban írtam. Ha érdekel róluk a véleményem, itt találod. Én ezeket a köteteket bő egy évvel a harmadik előtt ismertem meg, és erősen megkoptak az emlékeim velük kapcsolatban, ami egy kicsit rontott az élményen. Emiatt ajánlom annak, aki még az új megjelenés előtt áll, hogy egymáshoz minél közelebb olvassa el őket. Ezt félretéve határozottan jó volt újra találkozni a korábban megismert karakterekkel, és mivel csak egy-egy év telt el a részek között, aránylag könnyen felvehető volt a történet fonala. Kevés visszautalással találkozunk az előző részekre, így azt mondhatom, hogy nagyjából magában is olvasható a kötet, viszont nagyon kell figyelni ebben az esetben, hogy ki kicsoda, mert nem mindig névvel jelennek meg a karakterek (pl. a házaspár, az oknyomozó riporter). Spoiler nélkül annyit mondanék a kötet végéről, hogy olyan információt tudunk meg Gracie-vel kapcsolatban, ami egyrészt a korábbi történésekre reflektál, másrészt pedig a későbbi köteteket is tökéletesen megalapozza, emiatt is érdemes lehet megismerni őket.

 

Remélem, hogy néhányatokat sikerült meggyőznöm arról, hogy nagyon élvezetes történet vár rátok a sorozat részeinek kézbevételével. A szerzőnek még egyszer köszönöm a lehetőséget, és várom már, hogy a további köteteit is olvashassam!