Sziasztok!
Kissé
gondban voltam az októberi klasszikust illetően, ami, mint láthatjátok, nem
volt más, mint F. Scott Fitzgerald-tól A nagy Gatsby. Azért esett erre a
kötetre a választásom, mert nagyon mély nyomot hagyott bennem a kötetből
készült film. Az olvasás közben rájöttem, hogy ehhez valószínűleg nagyban
hozzájárult Leonardo DiCaprio személye. Már nagyjából két hete végeztem ezzel a
könyvvel, és nem igazán tudtam, hogy mit is írhatnék vele kapcsolatban. Viszont
a szeptemberben induló klasszikus olvasási kihívásom elején eltökéltem, hogy
minden érintett műről szeretnék itt írni, így most jelentkezem ezzel
kapcsolatban egy várhatóan rövid bejegyzés keretein belül.
A
történetet Nick Carraway szemszögéből követhetjük, aki a címszereplő, Jay
Gatsby szomszédja lesz a mű elején. Nem mindentudó elbeszélőként működik a
karakter, így a férfival ismerjük meg az új otthona mellett lévő ház lakóját.
Többnyire ebben a folyamatban mások elbeszélésére támaszkodunk, de mikor Mr.
Gatsby és Nick összeismerkednek, szinte egy új jellem bontakozik ki előttünk a
címszereplőt illetően. Megismerjük Jay Gatsby életének történetét, ily módon megtudjuk,
hogy szegény családból származik a férfi, vagyonának megszerzéséhez pedig
nagyban hozzájárult, hogy jókor volt jó helyen. Ennél viszont fontosabb, hogy
mielőtt bevonult az első világháborúba, beleszeretett egy Daisy nevű lányba. Úgy
gondolom, nem árulok el nagy titkot azzal, hogy az ekkorra már házas nő Nick
Carraway kedves ismerőse. A narrátor segít Gatby-nek és Daisy-nek, hogy ismét
találkozhassanak, és a régi érzelmek a nőben újra fellángolnak.
Daisy
férje, Tom viszonyt folytat egy hölggyel, és ezutóbbi nőnek nagyon fontos
szerepe lesz a történetben. Emiatt a kapcsolat miatt nem tudom megérteni, hogy
a férfit miért emészti ennyire a féltékenység, mikor kiderül számára, hogy Daisy
más iránt is gyengéd érzelmeket táplál. Jobban mondva valószínűleg annak
tulajdonítható ez az érzés, hogy a történet idejében, az 1920-as évtizedben a
nők inkább képezték a férfiak tulajdonát, mint önálló egyéniséget. Minden
esetre ez a viselkedés Tom részéről nekem rettentően unszimpatikus volt. Ezzel
szemben Gatsby magatartása nagyon szívszorító volt nekem. Erre nagyon jó példa
az, hogy olyan helyre emeltette villáját, ahonnan látja Daisy lakhelyét, mégis
tisztességes távolságban maradt tőle. Lehet, hogy valakiben ez inkább
frusztráló érzést kelt, én személy szerint meghatódtam ettől a mély és
hosszantartó szerelemtől. Nagyon kedves jelenet volt, mikor évek után újra
találkoztak, és láthattuk a férfi izgalmát emiatt.
Sajnos
nagyjából ez a gyönyörű szerelmi szál volt az egyetlen dolog, ami miatt tudtam
haladni a könyvvel. A narrátorunkat, Nicket alig ismertük meg, nagyjából annyi
információnk volt róla, hogy mi a munkája, illetve, hogy Tom barátja. A kötet
elején egészen sok idő telt el, mire Gatsby karaktere egyáltalán belépett a képbe,
kezdetben ez is csak említés szintjén történt meg. Daisy karakterét sem
ismerjük meg mélyebben, akinél ez még indokolt lehet, és ez engem egy picit
szintén zavart. A tetőpontot jelentő tragikus esemény is elég hirtelen volt
nekem. Természetesen az oka tisztán kirajzolódik az olvasók előtt, viszont, ha
nem lett meg volna a filmadaptációból ez a részlet, valószínűleg váratlanul ért
volna a dolog. Ezek a dolgok természetesen adódhatnak a kötet hosszából is,
ami, az általam olvasott Európa Kiadós formában mindössze 240 oldal volt.
Én
személy szerint jobban preferáltam volna, ha hosszabb a kötet, és a karakterek
jobban kidolgozásra kerülnek benne, mert így hiányérzetet hagyott bennem a mű.
Emellett a cselekmény is lehetett volna kicsit bővebb, hiszen számomra ez
inkább volt karakterközpontú kötet, amiről utólag belegondolva a cím is
árulkodik. Másrészt viszont pont a hossza miatt választottam erre a hónapra a
kötetet, hiszen sok más olvasási tervem volt, amikhez ez a terjedelem kiválóan
passzolt. Számomra négycsillagos olvasás lett az egyébként már várva várt
történet, tehát amolyan elment egynek kategóriába került.
Ti
olvastátok már A nagy Gatsbyt? Ha igen, hogy tetszett Nektek?
Köszönöm,
hogy velem tartottatok, gyertek máskor is!
Megjegyzések
Megjegyzés küldése