Sziasztok!
Mivel
jövő héten töltöm be a huszonharmadik életévemet, úgy gondoltam, hogy mesélek
Nektek azokról a könyvekről, amik valamilyen okból kifolyólag meghatározóak
voltak az életemben. Sajnos vannak olyan kötetek, amiknek a címére nem emlékszem,
illetve olyanok is, amikből csak a borító maradt meg. Úgy gondoltam, hogy
ezeket most kihagyom a felsorolásból, és azokra szorítkozom, amelyekről
érdemben tudok nyilatkozni. Több esetben lesz szó könyvsorozatokról egyetlen
kötet helyett, szóval ebben a bejegyzésben több szempontból is csalni fogok. Na
de térjünk is rá a könyvekre!
1.
Francesca Simon: Rosszcsont Peti
Mint
említettem, átugrom a gyermekkori mesekönyveket emlékek híján, és szeretném
azokkel a könyvekkel kezdeni a felsorolást, melyek miatt könyvtárba kezdtem
járni. Emlékeim szerint általános iskola alsó tagozatának második felében értek
el ezek a könyvek, az osztályból többen is végig olvastuk az összes könyvet,
amit az iskolában felleltünk. Élénken él bennem a nem régen felderengett emlék,
miszerint az egyik könyv egy kísértetkastélyról szól (amiről persze kiderül,
hogy nem az, aminek látszik), de sajnos erre nem leltem rá, pedig szívesen
belekukkantanék.
2.
Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg
Természetesen
ez a kötet nem maradhat ki a felsorolásból, hiszen gyermekkorom óta jelen van.
Nagyon szerettem a mesét, ami az akkori énemet magával ragadta. Talán akkor
kezdtem máshogy nézni a kötetre, mikor megfogalmazódott benne a kérdés, hogy a
történet végén mi is lesz valójában a kis herceggel. Ennek ellenére kamasz
korom után megint elővettem, és azóta is szeretettel fogyasztom újra és újra.
3.
Leiner Laura: A Szent Johanna Gimi
Sokaknak
a Harry Potter sorozat volt az, ami könyvmollyá tette őket. Nekem ezt az
élményt Leiner Laura SzJG sorozata adta meg. Az írónő nagyon jól ért a
célcsoportja nyelvén, vicces, de magával ragadó történeteket ír. Szerettem a
kötet szereplőit, kivéve azokat, akik nyilvánvalóan nem erre voltak szánva,
bár, ha újraolvasnám, biztosra veszem, hogy kissé felszínesnek találnám őket.
Fun fact, hogy a nyolc Szent Johanna Gimin kívül végigolvastam az írónőtől a
Bexi sorozatot, illetve az Akkor szakítsunk és a Bábel is sorra került nálam,
így életem során eddig magasan vezet Leiner Laura abban a tekintetben, hogy
kitől olvastam a legtöbbet.
4.
Mihail Bulgakov: A Mester és Margarita
Ugorjunk
a gimnáziumi évekre, ahonnan két kötelező olvasmányt szeretnék kiemelni. Az
első közülük A Mester és Margarita, ami a legnagyobb kedvencem volt az évek
során, nemrégiben beszereztem egy saját példányt is belőle, amit két hónapja
elolvastam. Most abból a szempontból volt más az élményem, hogy megértettem
azokat az utálásokat, amik miatt nem jelenhetett meg a könyv közvetlenül annak
elkészülte után. Szerintem Bulgakov nagyon jól dolgozik a mágikus realizmus
elemeivel, ami a kötelezőkben ritkaságnak számít, így, ha nem is szeretitek
általában ezeket a köteteket, ebben az esetben talán megéri kivételt tenni.
5.
Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés
Ez
a könyv tulajdonképpen teljesen ellentétje azelőzőnek, hiszen ez volt az
iskolai pályafutásom egyetlen olyan kötete, ami ugyan elkezdtem, de kb. 150
oldal után le is raktam. Én ezt a dolgot leginkább annak tulajdonítom, hogy nem
voltam megérve ahhoz, hogy a mű lélektaniságát értékelni tudjam. Ez a
próbálkozásom nagyjából 5-6 éve volt, de azóta is a fejem felett lebeg a
befejezetlenség, és megfogadtam, hogy egyszer mindenképpen átrágom magam rajta.
6.
Leslye Walton: Ava Lavender különleges és szépséges bánata
Ez
a könyv azért különleges számomra, mert erről él bennem az az emlék, hogy
elsőnek kiválasztottam és a saját kis zsebpénzemből megvásároltam. Azt hiszem,
hogy ez a gimis időszakomban történt, utána pedig évekig olvasatlanul állt a
polcon, de végül csak sorra került. Ez volt talán az első fantasym is, de én
inkább mágikus realista kötetként tartom számon. Sajnos nem nyújtott nekem egy
túl maradandó élményt.
7.
Abbi Glines: A jövőm
Mivel
friss élményem van újraolvasás terén, és a júliusi összegzésben már lényegében
elmeséltem a trilógia történetet, amibe ez a könyv tartozik. Röviden a lényeg
az, hogy ez volt az első kötet, amit kifejezetten vadásztam a könyvesboltokat
járva, hogy végre befejezhessem a történetet.
8.
Gary Chapman: Egymásra hangolva
Ez
a rövidke kötet volt az első pszichológiai könyv, ami önszántamból elolvastam.
Akkor még eléggé az elején jártam a párkapcsolatomnak, és értékes tanácsokat
kaptam a szeretetnyelvekről belőle. Én ezt a könyvet konkrétan kötelezővé
tenném, hiszen jól érthető, olvasmányos stílusban ad át fontos ismereteket.
Ennek is érik már egy újraolvasás.
9.
Julie Anne Peters: Amikor ezt olvasod, én már nem leszek
Emlékeim
szerint ez volt az első kötet, amit az öngyilkosság témájában olvastam. Mivel
érdekelnek az ilyen jellegű társadalmi tabuk, és a jövőbeli szakmámhoz
fontosnak gondolom az ismeretüket, hasznosnak érzem az ezekkel való megismerkedést.
Szerettem, hogy a kötetben végig követhettük az eseményhez vezető utat, illetve
azt is megismertük, hogy egy-egy jó időszak néha kevés ahhoz, hogy egy
összetört léleknek mentsvárat jelentsen.
10.
Nicholas Sparks: Eltékozolt évek
Ennek
a könyvnek kétszer kellett nekifutnom, hogy a végére érjek. Mikor először
olvastam, valami olyan időszakban lehettem, amikor nem volt kapacitásom efféle
tevékenységre, így nagyjából a közepén hónapokra letettem a kötetet. Ezután
viszont újra nekifutottam az elejéről, ezúttal pedig be is fejeztem, így
egyúttal ki is rántott az olvasási válságomból.
11.
Emily Bronte: Üvöltő szelek
Ez
volt az első klasszikus olvasmány, amit magamtól vettem kézbe. Azóta
természetesen sok ilyen volt már, de ez a könyv kellett ahhoz, hogy nyitott
legyek a határidő elolvasandó, sokszor a korosztálynak indokolatlanul nehéz
nyelvezetű kötetek után újra nyitottá váljak a műfaj iránt. Szerencsére nagyon tetszett
a könyv, de több, mint két éve olvastam, és sokat felejtettem már a
cselekményből, szóval valószínűleg hamarosan újra előveszem.
12.
Daniel Keyes: Virágot Algernonnak
Úgy
gondolom, hogy ezt a könyvet érdemes lenne minél több ember kezébe adni. Egy
értelmi fogyatékos férfit ismerünk meg benne, akinek az aktuális életéről –
valószínűleg – reális képet kapunk a kötet elején. Ezután az IQ
megváltoztatására irányuló műtét ténye is érdekes, a sci-fi kedvelőknek
különösen. Számomra szakmailag is több kérdést vet fel ez a lehetőség, szóval
nagyon erős gondolatébresztő hatással bír számomra ez az olvasmány.
13.
Patrick Ness: Szólít a szörny
Ez
a kötet a gyászfeldogozás egy nagyon érdekes útját meséli el az olvasónak. Nem
is tudom, hogy mi volt az, ami ennyire magával ragadott, de a belőle készült
film is biztosan rátett erre a hatásra. Aki a témában szeretne olvasni valami
nem túl nehezet, annak nyugodt szívvel tudom ezt ajánlani.
14.
Péterfy-Novák Éva: Apád előtt ne vetkőzz
Erről
a könyvről először egy könyves videósnál hallottam, és a felolvasott részlet
alapján tudtam, hogy ezt el akarom olvasni. Be is szereztem a könyvet, és
nagyon jó döntésnek érzem a mai napig, hiszen az első kedvenc szerzőmet avattam
fel Péterfy-Novák Éva személyében. Az Apád előtt ne vetkőzz-t követte a Rózsaszín
ruha, majd az Egyasszony, amivel még jobban magával ragadott a szerző, hiszen
fontos témákat vet fel benne a fogyatékossággal kapcsolatban.
15.
John Cooper: Eden – A Skillet Graphic Novel
Nagyjából
13 éves lehettem, mikor megismertette velem az egyik kedves barátnőm a Skillet
nevű együttest, és azóta is hűséges rajongójuk vagyok. Volt szerencsém két
magyarországi koncertjükön részt venni, így nagyon örültem, mikor kiderült,
hogy egy róluk szóló képregény fog megjelenni, amit azóta a második kötet is
követett. Tökéletes karácsonyi ajándék volt nekem a páromtól, nagyon szerettem
őket olvasni.
16.
Katherine Arden: A Medve és a csalogány
Mikor
ezt a könyvet olvastam, már elég rendszeresen fogyasztottam a könyveket. Ezt a
kötetet leginkább azért emeltem be a listába, mert előtte nem tapasztaltam azt,
hogy ilyen erősen be tud rántani egy fantasy világ, mint ahogy ebben az esetben
történt. Rendkívül boldoggá tett, mikor rádöbbentem arra, hogy van már magyarul
elérhető folytatása is. A harmadik kötetet megjelenését pedig tűkön ülve
vártam, akár naponta többször is csekkoltam a kiadó oldalát, hogy van-e friss információ
az ügyben.
17.
Danielle Steel: Hullócsillagom
Eldöntöttem
még anno, hogy olvasni szeretnék az írónőtől. A címeket nézegettem csak, és ez
szimpatikus volt, de fülszöveget persze nem olvastam. Mikor belekezdtem a
könyvbe, akkor jöttem rá, hogy ez egy önéletrajzi írás, melynek központjában a
depressziós, már nem élő fia áll. Nem mondom, hogy a tomboló covid alatt ez egy
lélekmelengető téma volt, de érdekes volt belelátni egy érintett család
harcaiba.
18.
Sarah J. Maas: A Court of Thrones and Roses – Tüskék és rózsák udvara
Úgy
gondolom, hogy ezt a kötetet nem kell senkinek bemutatni. Nálam ez az olvasmány
volt az, ami végérvényesen fantasy rajongóvá tett. A második és harmadik részén
konkrétan felváltva nevettem és sírtam, ezutóbbi pedig akkoriban nem volt azért
jellemző rám. Alig várom az új kötetet, biztos vagyok benne, hogy az elsők
között fogom előrendelni.
19.
F. Várkonyi Zsuzsanna: Tanulom magam
Ez
volt az egyik kedvenc kötelezőm. Az egyik egyetemi órámra kellett egy beadandót
írni a kötetből. Nem voltak előzetesen túl nagy elvárásaim, hiszen, a már
említett Gary Chapman írásain kívül egyet sem éreztem hasznosnak az önfejlesztő
témakörben olvasott könyvek közül. Sok mindent megértettem a pszichés dolgaim
közül, ha valaki nyitott ilyen olvasmányokra, szerintem ezt kár kihagyni.
20.
Colleen Hoover: It Ends wit Us – Velünk véget ér
Az
Apád előtt ne vetkőzz című kötethez hasonlóan itt is a családon belüli erőszak
a téma. Az a dolog, amiért ezt is be szeretettem volna venni ide az volt, hogy itt
a pszichés oldal is nagyon erőteljes hangsúlyt kap. Ez a könyv először boldoggá
tett, utána kifacsarta a szívemet, végül pedig örömmel töltött el. Szeretem, ha
egy kötet ennyi érzelmet tud kiváltani belőlem. Ilyenkor érzem azt, hogy igazán
nekem íródott.
21.
Miriam Toews: Nők beszélgetnek
Szintén
egy nehéz témáról van szó, hiszen egy mennonita közösségben történő szexuális
erőszakkal szembesülhet az olvasó. Nagyon erős női karakterekkel találkozunk,
akik ahelyett, hogy elfogadnák a sorsukat, igenis mernek változtatni azért,
hogy jobb életük lehessen. Én személy szerint nagyon érdeklődve olvastam a
könyvet, erről készült az eddigi egyetlen ajánlóm a blogon, és nagy örömömre
elégedett voltam a történet végkimenetelével is.
22.
Emma Donoghue: Hívnak a csillagok
Kicsit
már önismétlő vagyok, de itt is megvoltak az erős női karakterek, illetve a
történelem egy olyan szegmensébe nyerhettünk betekintést, amiről nem beszélnek.
Az első világháború idején Dublinban járunk, ahol tombol a spanyolnátha, és a
beteg várandós nőket elkülönítették az egészségesektől. Nagyon érdekes volt erről
olvasni.
23.
Linda Boström Knausgård: Isten hozott Amerikában
Végül
pedig egy elég sajátos kötetet hoztam. Az Isten hozott Amerikában egy tizenéves
lány szemszögéből meséli el, hogy mit élt meg Ő és családja az édesapja halála
után. Az a könyv különlegessége, hogy egy folyószöveget kapunk, nincs benne
párbeszéd, az elbeszélőnk szemszögéből látjuk a világot, megismerjük mindenről
a véleményét. illetve szó van az ürességről is, ami a gyász velejárója, és
szerintem jó, hogy a fájdalom mellett ez is szerepet is kap.
Ezek
voltak tehát azok a könyvek, amik elég erősen meghatározták az olvasási stílusomat.
Nektek mik voltak a legfontosabb olvasmányaitok?
Köszönöm,
hogy itt voltatok, várlak vissza legközelebb!
Megjegyzések
Megjegyzés küldése