Májusi összegzés

Sziasztok!

A május a rövid könyvek hónapja volt, így a vizsgák ellenére is 8 és fél könyvet sikerült elolvasnom, ami összesen 2475 oldalt jelentett. Elég sokféle kötethez volt szerencsém ebben az időszakban, aminek kifejezetten örülök.

 

Leigh Bardugo: Hat varjú

Úgy éreztem, hogy a Girsa trilógia után más jellegű olvasmányra van szükségem, de a hónapot rögtön ezzel a féltéglával kezdtem. A kötet a Grisaverzumban játszódik néhány évvel a trilógia befejezése után. Hat szereplőt követhetünk nyomon, akik megkapják azt a feladatot, hogy szökjenek be a világ legjobban őrzöttt börtönébe, majd hozzanak el onnan egy foglyot. Előzetesen úgy gondoltam, hogy nem fogja nálam überelni a másik három könyvet, de tévedtem. Tetszett, hogy ennyi szemszöget ismerünk meg, és Kaz előéletétől még mindig elfacsarodik a szívem. Nálam öt csillag volt, mindenkinek tudom ajánlani, mert szerintem, aki nyitott, rátalál arra a kötetben, amit keres.

 

Miriam Toews: Nők beszélgetnek

Mivel erről a kötetről írtam egy külön bejegyzést, nem szaporítom nagyon a szót a történettel kapcsolatban. Egy mennonita közösség életének jelentős pillanatába kapunk betekintést, mikor a nőknek dönteniük kell arról, hogy elviselik-e az elnyomást, vagy valamilyen módon harcolnak ellene. Szerinem ez egy nagyon jó lélektani írás volt, mert a karakterek minden megmozdulásában látszott, hogy emberiek, és nehéz nekik meghozni az életük további részét erősen meghatározó döntést. Ezen kívül a történtek lejegyzője, August is egy komplex személyiséggel rendelkezett, és örültem, hogy az ő történetébe is beleláthattunk kissé.

 

Zrínyi Miklós – Benedek Elek: Szigeti veszedelem

Erről a kötetről már kevésbé vagyok jó véleménnyel sajnos. Nyitott vagyok a szépirodalom és a klasszikusok felé, de ez a történet egyáltalán nem fogott meg. Alapvetően Benedek Elek gyermekek számára dolgozta át az eredeti Zrínyi mű nyelvezetét, de szerintem a mai fiatalok már így is nehezen értenék meg. A történet úgy kezdődik, hogy Isten dühös lesz a magyar népre, és arra indítja a török szultánt, hogy leckéztesse meg őket. Néhány kitekintést leszámítva a Szigetváron zajló eseményeket követhetjük nyomon, ahol Zrínyi Miklós (az eredeti szerző elődje) egy meglehetősen kislétszámú csapattal próbálja megvédeni a várat a törökök ellen. Az évem egyik legnegatívabb olvasásélménye volt, pedig a történet alapján arra számítottam, hogy a maga 122 oldalával nem lesz túl nagy falat.

J. K. Rowling: Harry Potter és a bölcsek köve

Ezt a történetet senkinek nem kell bemutatnom, szerintem mindenki legalább egyszer olvasta, aki a bejegyzést látja. Az én történetem még elég rövid a sorozattal, hiszen csak a filmeket láttam, a könyvekkel most találkozom először. Tavaly hangoskönyvben ugyan az ötödik rész közepéig kihallgattam hangoskönyvként a sorozatot, az olvasása teljesen más élmént adott. A Szigeti veszedelem mellé kezdtem el olvasni, hogy nem merüljek olvasási válságba, de sokkal jobban kikapcsolt a mindennapi stresszből, mint gondoltam volna.

 

J.K. Rowling: Harry Potter és a titkok kamrája

Ezt a kötet gyakorlatilag néhány perccel az előző befejezése után kezdtem el, másnap együltő helyemben elolvastam a felét. Azután viszont kicsit megcsömörlöttem a történettel, talán a két könyv ennyire hamar túl sok volt egymás után ebből a stílusból. Minden esetre így is élveztem az olvasását, csak kicsit jobb lesz pihentetni a sorozatot.

 

William Shakespeare: Vízkereszt, vagy amit akartok

Ezt a kötet egy klasszikus olvasási kihívás keretein belül olvastam, és klasszisokkal jobban tetszett, mint a Szigeti veszedelem. A történetben jónéhány szereplőt megismerünk, de a lényegi történések Olivia körül forognak. A fiatal nő apja és bátyja halála után lett grófnő, viszont még javában gyászolja a férfiak elvesztését a cselekmény elején. Viszont a város uralkodója, Orsino herceg ezt nem igazán érti meg, és mindenképpen el akarja nyerni a hölgy kezét. Olivia udvartársa több cselszövésbe is belefog, de végül, azt hiszem, mondhatjuk, hogy mindenki megtalálja a párját. Nagyon szórakoztatónak tartottam a megtréfálásokat, és a történet lezárása is tetszett, így ötcsillagos olvasmány volt. Ha valaki szeretne valamit olvasni Shakespeare-től, ami nem a Romeo és Júlia, annak bátran tudom ajánlani.

 

Emma Donoghue: Hívnak a csillagok

Ezt a könyvet a Múltidéző Május miatt kerítettem most sorra, de amúgy is nagyon érdekelt, hogy mit adhat nekem ez a regény. 1918-ban járunk Dublinban, ahol tombol a spanyolnátha. Főszereplőnk, Julia Power egy lázas szülészeten dolgozik, ami lényegében egy átalakított raktárhelyiség. Történetünk elején Julia egyedül marad az osztályon, ami három napon keresztül így marad, ezt az időszakot követhetjük nyomon. Nincs azonban teljesen magára hagyva, hiszen kap egy képzetlen segítőt Bridie személyében. A harmadik fontos karakterünk Lynn doktor, aki számomra a legérdekesebb szereplő volt, hiszen nála mutatkozott meg leginkább, hogy senki nem tisztán jó vagy rossz. Mindhármuk sorsa lezárást kap a kötet végére, de szerintem nagyon megrázó a végkimenetel. Számomra negatívum volt benne, hogy elég nagyoldalszámú fejezetek voltak a kötetben, és közben semmiféle szünet nem volt, ahol jószívvel letehettem volna a könyvet. Ezen kívül viszont csak jót tudok mondani Nektek a könyvről, mert nagyon alaposan megismerhettük a korabeli egészségügyi viszonyokat, amik helyenként felidézték az olvasóban a jelenlegi vírushelyzetet is. Mindhárom nő nagyon erős és szimpatikus karakter volt, így kíváncsian követtem a sorsuk alakulását. Szívszorító befejezést kaptunk, és örültem, hogy ilyen véleménnyel jöttem ki az olvasásból, mivel azok a könyvek vannak rám nagy hatással hosszútávon, amik valamiféle érzelmet váltanak ki belőlem olvasás közben. A borító mellett se menjünk el szó nélkül, hiszen szerintem gyönyörű darabról van szó. Hamar megtudjuk, hogy az óra és a jelek mit szimbolizálnak, szerintem ez is erős pontja Julia karakterépítésének. Mindenkinek nyugodt szívvel ajánlani tudom a kötetet.

 

E.T.A. Hoffmann: Az arany virágcserép/ Scuderi kisasszony

Ezzel az olvasással tulajdonképpen egy elmaradást pótoltam, mert anno gimiben magyar fakton sajnos kimarad a könyv. Mivel a maga 198 oldalán két történet is megelevenedik, nem szeretnék sokat írni a cselekményről. Az arany virágcserépben Anselmus diákot követhetjük, és látunk benne szerelmet és mágikus realizmust is. Nekem nagyon tetszett a mágikus szál, és ez főleg azért lepett meg, mert egy néhányszázéves történetről van szó. A Scuderi kisasszony pedig egy jó kis krimi volt, viszont itt szerintem kissé túlmagyarázta a szerző a dolgokat. Ennek ellenére nekem ez a történet jobban tetszett.

 

A fél könyv pedig Colleen Hoover-től az Egy nap talán, amit júniusban fejeztem be, így a következő összegzésben mesélek róla.

 

Köszönöm, hogy itt voltál, várlak vissza legközelebb!