Sziasztok!
Ma
azokról a könyvekről szeretnék mesélni, amiket áprilisban elolvastam. Elég produktív
hónapot tudhatok magam mögött, és ez részben annak köszönhető, hogy a Könyv
Kemping olvasási maraton fele a hónap elejére esett. Összesen 9 könyvet
sikerült befejeznem a hónapban, ami 2390 oldalt jelent.
On
Sai: Calderon, avagy hullajelölt kerestetik
Az
első könyv, amit befejeztem a hónapban Calderon története volt, jobban mondva
ennek az első része. Ez a könyv egy nagyon humoros sci-fi történet, amely az
űrben játszódik. Utóbbi tényezőt leszámítva teljesen átlagos modern katonai
jeleneteket láthatunk. Lévén szó sci-firől, nagyon aggódtam, hogy mennyire fog
tetszeni a történet, de valószínűleg a humorának köszönhetően magával ragadott.
Sokat nevettem rajta, és számomra kellemes mennyiségű szó esett a tudományról.
Remélem, hogy az elkövetkezendő 1-2 hónapban sort tudok keríteni a második
részére is. Plusz pont jár azért, hogy hiába van folytatása, teljesen lezárt
történetet kaptunk a könyv végére.
Julianne
Donaldson: Edenbrooke örököse
Ez
a könyv egy igen rövidke kiegészítő kötet az írónő Edenbrooke című könyvéhez.
Ugyanazt a történetet olvashatjuk, mint amit az Edenbrooke-ban is kapunk,
viszont itt a férfi főszereplő, Philip szemszögéből látjuk a dolgokat. Nagyon
tetszett ez a kis kiegészítés, és különösen örültem, hogy a kedvenc (fejőnős-aki
olvasta legalább az egyik könyvet, jó eséllyel emlékszik rá) jelenetem ebben is
megjelent. Kicsit indokolatlan éreztem, hogy hol szakad félbe a történet,
nagyon hirtelennek éreztem a lezárást. Szívesen elolvastam volna akár az egész
történetfolyamot Philip szemszögéből.
J.
R. R. Tolkien: Kullervo története
Ezzel
a könyvvel az előzőekkel ellentétben igencsak hadilábon álltam. Ajándékba
kaptam a kötetet, úgyhogy mindenképpen szerettem volna elolvasni, de teljesen
mást kaptam, mint amire számítottam. Az előszót kicsit hosszúnak éreztem, így
nagyon örültem, mikor elkezdődött Tolkien írása. Sajnos nem tartott sokáig,
mivel a szerző nem fejezte be a kötet, és a könyv további részében az erről
szóló két esszéjét (amelyek nagyban fedték egymást), valamint az ezekhez
tartozó szómagyarázatot olvashattuk. Maga a történet nagyon érdekes volt, és el
tudtam merülni benne, de nagyon kiábrándító volt, hogy a kötet nagy részének
igen kevés köze volt hozzá. Az idei év egyik legrosszabb olvasási élményét
kaptam tőle. Viszont, mivel Tolkientól még nem olvastam mást, felkeltette a
figyelmemet a kötet, szóval a későbbiekben szeretnék kicsit jobban megismerkedni
a szerző munkásságával.
Leigh
Bardugo: Grisa trilógia
Biztosra
veszem, hogy ezeket a könyveket mindenki ismeri, és igen, én is azért olvastam
el, mert jött belőle a Netflix sorozat. Megmondom őszintén, volt egy olyan
megérzésem, hogy nem fog nekem tetszeni ez a történetfolyam, de elég nagyot tévedtem.
Az első kötet, az Árnyék és csont tulajdonképpen egy felvezetőnek érződött
nekem a másik két kötethez. Viszont már itt is tisztán meglátszott, hogy a
karakterek nem jók vagy rosszak, hanem emberek, akiknek kisebb-nagyobb hibáik
vannak. A második könyvben, az Ostrom és viharban már jobban beindultak az
események. Ebből a fő konzekvencia az volt számomra, hogy nem értem, miért került
a Vörös pöttyös családba, mert nagyon brutális dolgok voltak benne néhol. A
harmadik kötet, a Pusztulás és felemelkedés állt hozzám a legközelebb. Itt több
olyan fordulattal is találkoztam, ami abszolút váratlan volt számomra. A
végéhez közeledve megható részeket is olvashatunk, és nagyon örültem, hogy
képes volt belőlem a könyv érzelmeket kiváltani. Azt hiszem, nálam ez a jó
olvasmány ismérve. Összességében nagyon tetszett, hogy mindhárom kötet elején
volt valami csavar, ami magával ragadta az olvasó figyelmét, a kötet végén
pedig újabb tetőpontot élhettünk át. Májusban mindenképpen tervezem a Hat varjú
elolvasását, és talán a Bűnös birodalom is sorra kerül a közel jövőben, utána
pedig vár rám a sorozat.
Publius
Ovidius Naso: A szerelem művészete
Ez
a könyv határozottan kilóg az olvasásaim sorából. Igazából egy molyos kihívás
keretein belül olvastam el, aminek a lényege az, hogy kicsit újra éljük az
iskoláskori olvasmányokat most már kevésbé kötelező jelleggel. Ennél a könyvnél
annyi volt meghatározva, hogy egy ókorban íródott történetet kell olvasni.
Azért jutottam arra, hogy ez a kötet lesz a nekem való, mert kíváncsi voltam,
hogy mik voltak az akkori normák a szerelem terén, illetve, hogy mennyire
validak a benne lévő információk napjainkban. A történetet a szerző három
fejezetre osztotta, amelyekben a férfiaknak szóló csábítási trükköket, a
hölgyek megtartására irányuló praktikákat és nőknek szánt tanácsokat
olvashatunk. Azt kell mondanom, hogy sok tipp bevethető belőle ma is, és
érdekes volt ilyen témában olvasni. Alapvetően sosem szerettem az ókorban íródott
könyveket, és kicsit nehezen tartotta fent a figyelmemet a szöveg, de mivel
rövid kötetről van szó, gyorsan elolvasható.
Fiona
MacKenzie – Fiona Mauchline: Tales of Adventurous Girls (Penguin Readers)
Ez
a könyv azért kapott helyet az áprilisi olvasmányaim között, mert nagyon
szerettem volna elkezdeni angolul olvasni. Annak ellenére, hogy nem tudtam,
hogy mesekönyvről van szó, elég pozitív élménnyel jöttem ki belőle. Nagyjából
15-20 perc alatt elolvasható rövidke illusztrált könyvről van szó, ami
kicsiknek nagyon tanúságos lehet. Négy rövid történetet olvashatunk arról, hogy
a bátor gyerekek hősies tettei mennyi emberen tudnak segíteni. Az utolsó
történetnél kicsit olyan érzésem támadt, mintha elfáradt volna a szerző, ezt
már elég összecsapottnak éreztem. Gyermekeknek szóló könnyített olvasmánynak
tökéletes volt a könyv, akinél ez aktuális, ajánlom figyelmébe.
Julia
Quinn: A herceg és én
A hónap végén elérkezettnek láttam az időt ahhoz, hogy elkezdjem a Bridgerton sorozatot, mert valami könnyed olvasmányra vágytam. Szeretem az 1800-as évek Angliáját, az ekkor játszódó könyvek mindig kikapcsolják a valóságérzetemet az olvasás idejére. Ennek ellenére is meglepett, hogy mennyire élveztem a kötetet. Nagyon tetszett Daphne és Simon humora és csipkelődése. Májusban mindenképpen szeretnék sort keríteni a sorozat második részére, hogy lássam, mennyiben képes egy ilyen sémára épült sorozat megtartani a figyelmemet. Mint a történelmi romantkusoknál általában, itt is azt várhatta az olvasó, hogy happy enddel végződik a történet, de azért kaptunk néhány csavart, hogy meglegyen a maga különlegessége. Belenéztem a Netflix sorozatba, ami merőben más struktúrájú, mint a könyv, de azt kell mondanom, hogy mindkettőnek megvan a maga hangulata, és aki érdeklődik a téma iránt, annak nyugodt szívvel ajánlom.
Nektek hogy telt az áprilisotok olvasás szempontjából? Ha van kedvetek, írjátok meg.
Köszönöm, hogy elolvastad, várlak vissza legközelebb!
Megjegyzések
Megjegyzés küldése